a Cserereakciók kémiai reakciók családja, amelyek akkor jelennek meg, amikor az ásványi felületek érintkeznek protikus oldószerekkel. A cserereakciók az ásványi interfészek egyedi kölcsönhatásaként is értelmezhetők. Különösen jelentős kölcsönhatások fordulnak elő az ásványi felületeken a vízzel és a CO2-vel. Azt a meglehetősen összetett folyamatot, amely akkor fordul elő, amikor az ásványi anyagok, például a kalcium–szilikát–hidrát (C–S-H) fázisok érintkeznek vizes környezettel, fém-proton cserereakciónak (MPER) nevezzük. Ez a folyamat a kalciumionok kimosódásához vezet a felszín közeli régióból, ami a cementhez kötött anyagok korróziójának első lépése. A C–S–H fázisok különböző korróziós reakciói közül az MPER tűnik a legfontosabbnak. Az MPER és a karbonáció által okozott bizonyos problémák áthidalásának ígéretes megközelítése a C–S-H felületek passziválása. Ma az ilyen passziválást például a C–S–H felületek vízzel taszító szerves fóliákkal történő funkcionalizálásával érik el. Sajnos ezek a szerves filmek gyengék a hőmérséklet ellen,különösen a kopás ellen. Az ásványi interfészeken zajló cserereakciók lehetővé teszik a C–S–H fázisok belső, hidrofób felületeinek előkészítését szobahőmérsékleten, Fém–fém cserereakcióval.