a szintézis egy rövidített állítás egy adott témáról. A szintéziseket általában azért készítik, hogy a fő ötleteket kivonják egy nagyobb kiállításból, általában tanulmányozásra vagy tömör kifejtésre. Általában rövidségük jellemzi őket, bár jelentős hosszúságú példák létezhetnek, ha a téma ezt megköveteli. A szintézis bizonyos összefüggésekben két antagonista fogalom megoldásaként is felfogható; világos példa Hegel úgynevezett saját filozófiája. A koncepció azonban mindig valami nagyobb egyszerűsítésére utal.
a szintézis megértésének egyik módja az összefoglaló. Valójában vannak olyan témák, amelyek meglehetősen kiterjedtek lehetnek, amikor megvitatják őket. A szintézis ezekben az esetekben megpróbálja tömöríteni egy rövidebb diskurzusban mindazokat a fogalmakat, amelyek központinak tekinthetők, megpróbálva érintetlenül tartani az eredeti diskurzus eredeti jelentését. Ebben az esetben különbséget kell tenni a fő és a másodlagos gondolatok között, hogy minden eltérés kiküszöbölhető legyen. Az ilyen típusú eljárások hasznosak a formális oktatás területén, függetlenül attól, hogy osztály előkészítése vagy vizsga előkészítése céljából végzik-e őket. Valójában így lehet egyszerűsíteni egy témát annak hatékonyabb továbbítása érdekében.
a szintézis filozófiai szempontból is érthető. Valójában a filozófia történetének egyik legrelevánsabb elméleti megközelítése a hegeli dialektika volt. A történelem értelmezéséből áll, amely az ellentétes mozgalmak fejlődésén alapul, amelyeket magyarázatként általában téziseknek és antitéziseknek neveznek. Általában a történelem két ellentétes tendenciáját veszik figyelembe, amelyeket egy”szintézis”old meg. Ebben az esetben a szintézis fogalma olyan példányra utal, amely legyőzi mindkét tendenciát, olyan példányra, amely valahogy tartalmazza őket, de harmonikus módon integrálja őket. Ezt a fajta logikát Hegel szemszögéből értjük, amikor minden létező evolúcióját a szellem kifejezésének tekintjük. Marx ezt a dialektikát fogja venni, de megszünteti a metafizikai szempontokat, csak az anyagi körülményekre utal. Így a történelem evolúciójára az antagonisták közötti konfliktusként is utal, amelyet szintézis során oldanak meg, csak ebben az esetben ez a konfliktus elsősorban az osztályharcra utal.