Aposiopesis

ez a mondat befejezetlen maradt, csendre törve. Az író szándékosan teszi ezt annak érdekében, hogy valamilyen hatást gyakoroljon az írásra és az olvasóra. Ilyenek például a beszélő figyelmetlensége, olyan érzelmekkel legyőzni, mint a szenvedély vagy a rettegés, vagy elfelejteni a szavakat, amelyeket mondani akartak. A technikát gyakran arra használják, hogy valami sötétebbre utaljanak, mint a halál vagy az eltűnés.

ha egy mondat befejezetlen marad, az olvasónak kell eldöntenie, hogy mi történt, és mi fog történni ezután. Ez azt jelenti, hogy az aposiopesis példái gyakran szubjektívek, többféle értelmezéssel. Egy olvasó úgy értelmezheti a sortörést, mint valami drámai és izgalmas dolgot, utalva a karakterek világának kellemes lehetőségeire. Míg egy másik úgy látja, hogy valami szörnyűséget vetít előre.

ha ezt a technikát használja, az író em-dash ” – “vagy ellipszist alkalmazhat”…”

az Aposiopesis típusai

• érzelmi aposiopesis: ez az első fajta aposiopesis akkor használatos, ha konfliktus vagy különbség van a beszélő érzelmi állapota és környezete között. A környezet nem alkalmas az érzelmekre, és nem reagál a beszélőre. A szünet általában egy mondat közepén van.
• hangsúlyos aposiopesis: ez egyfajta aposiopesis, amely meglehetősen gyakori a költészetben és a prózában. Eltávolítja a mondat egy részét a kimondhatatlan kifejezése érdekében. Lehet, hogy egy beszélő abbahagyja a beszélgetést, mert valójában nem tudja, hogyan mondja el, amit akar.
• számított aposiopesis: ezekben a példákban volt egy konfliktus között, amit mondott, és egy erő, amely elutasítja, amit mondott. A tartalmat a hangszóróra ható külső erő miatt távolítják el.
• Közönségtisztelő aposiopesis: ez akkor fordul elő, amikor a gondolatokat vagy szavakat eltávolítják a közönség kedvéért. Lehet, hogy valamilyen módon sértő. Egy kötőjel vagy csend fog állni számukra.
• Transitio-aposiopesis: ezzel a fajta aposiopesissel az ötletet eltávolítják egy mondat vagy kifejezés végéből annak érdekében, hogy ösztönözzék az olvasást vagy a hallgatást. Valami másra utal, ami kiderülhet.

az Aposiopesis története

az “Aposiopesis” szó egy görög szóból származik, amely azt jelenti, hogy “elnémul”. Vannak példák erre a módszerre, amelyek Virgilre és a Bibliára nyúlnak vissza. Vegyük például ezt a részt a Bibliából. A 27. Zsoltár 13. verséből származik. Ez így szól: “ha nem hittem volna, hogy meglátom az Úr jóságát az élők földjén …” miközben ezt olvasom, az ember nem tehet róla, hogy kitölti azt, amiről azt gondolja, hogy legközelebb jön. A felszólaló ezt akarta, és nem tudta szavakba önteni, mit tett volna ebben a helyzetben.

példák az Aposiopesisre az irodalomban

példa #1 Lear király William Shakespeare-től

vegyük példaként ezeket a sorokat Lear király, II.felvonás, IV. jelenet.

nem, ti természetellenes boszorkányok,

olyan bosszút fogok állni mindkettőtökön,

hogy az egész világ ilyen dolgokat fog tenni—

mik azok, de nem tudom: de

a föld rémei lesznek.

itt a hangszóró, Lear király, Reganhez szól, saját lányairól beszél. A kötőjelek megszakítják a szavait, amikor elgondolkodik azon, hogy mit tenne velük. Vannak olyan “dolgok”, amelyekre még nem is gondolt.

2. példa a nagy Gatsby F. Scott Fitzgerald

a klasszikus regény egyik leghíresebb része a könyv végéből származik:

Gatsby hitt a zöld fényben, az orgasztikus jövőben, amely évről évre visszahúzódik előttünk. Akkor elkerülte minket, de ez nem számít—holnap gyorsabban futunk, tovább nyújtjuk a karjainkat…. Aztán egy szép reggelen –

így verünk, csónakok az árral szemben, szüntelenül visszavezetve a múltba.

ezek az érzelmi vonalak a regény narrátorától, Nick Carraway-től származnak. Megjegyzi Gatsby mentális állapotát és szándékát, hogy elérje a jövőt és megvalósítsa álmait. Az ellipszis az “egy szép reggel” végén erőteljes. Ez vezeti az olvasót a könyv utolsó sorába. Ez a beszédtörés a beszélő reményét fejezi ki, hogy a remény valóságos, és hogy amit mindannyian keresnek, az felfedi magát.