BELLEROPHONTES

görög mitológia >> hősök >> Bellerophon (Bellerophon))

BELLEROPHONTES (Bellerophon) a mítosz egyik legünnepeltebb hőse volt. Poseidon és Eurynome Isten fia volt, Korinthosz (Korinthosz) Glaukosz (Glaucus) király felesége. Ifjúkorában Bellerophontes elfogta a szárnyas lovat Pegasos ahogy inni jött a város szökőkútjából.

később egy családtag meggyilkolása miatt száműzték, és megtisztulás céljából Argoszban Proitosz (Proetosz) király udvarába utazott. A királynő azonban vágyott a hősre, és amikor elutasította, azt mondta férjének, hogy megpróbálta megsérteni.

Proitos ezután elküldte Iobates királynak Lykia (Lycia) zárt levélben, amelyben a fiatalok halálát kérte. Iobates vonakodott ezt megtenni, ezért megparancsolta Bellerophontesnek, hogy ölje meg a földet pusztító tűzokádó Khimairát (Chimera). A Pegasos hátán lovagolt a fenevad ellen, és egy ólomhegyű lándzsát hajtott a tüzes torkába.

ezután a király megparancsolta neki, hogy verje le a barbár Solymoi törzset, majd később az amazonokat, de ismét győztesnek bizonyult. Végül Iobates megparancsolta az őreinek, hogy támadják meg és öljék meg a fiatalokat, de ő mindet megölte. A király kénytelen volt elismerni, hogy Bellerophontesnek egy Isten Fiának kell lennie, és üdvözölte őt a házában, mint vejét és örökösét.

minden sikere ellenére Bellerophontes még mindig nem volt elégedett, és Pegasos hátán próbált felemelkedni a mennybe. Zeuszt feldühítette az önteltsége, és küldött egy gadfly-t, hogy csípje meg a lovat, ami miatt a Buck és a hős visszavetette a földre. Ezt követően egyedül vándorolt a világon, mind az istenek, mind az emberek megvetették.

a mitológiai etimológia Bellerophontes neve volt “Slayer of Belleros” a görög Belleros és phonos. Valószínű azonban, hogy a név eredetileg “Rakétavezér” – et jelentett a görög belos és Phore (Phore) szavakból.

Bellerophon család

szülők

utódok

ISANDROS, HIPPOLOKHOS, LAODAMEIA (Homérosz Iliász 6.154)
LAODAMEIA (Philonoe által) (Apollodorus 2.33 & 3.1)

ENCYCLOPEDIA

BELLE ‘ propon vagy BELLEROPHONTES (Bellerophont vagy Bellerophont), helyesen Hipponous-nak nevezték, a korinthusi király, Glaucus és Eurymede fia volt, és Sziszüphosz unokája. (Apollod. i. 9. 6; Hom. II. vi. 155.) Szerint Hyginus (Fab. 157.sz. Pind. Ol. xiii. 66), Poszeidón és Eurimédész fia volt. Állítólag Bellerophon vagy Bellerophontes nevet kapta, mivel megölte a nemes korinthusi Bellerust. (Tzetz. ad Lycoph. 17; Eustath. Hom. o. 632.) Mások elmondták, hogy megölte saját testvérét, Deliades, Peiren, vagy Alcimenes. (Apollod. ii. 3. (1, & c.) Annak érdekében, hogy megtisztuljon a gyilkosságtól, bármi is volt az, Proetusba menekült, akinek a felesége, Anteia beleszeretett a fiatal hősbe; de mivel ő elutasította ajánlatait, megvádolta férjének, hogy helytelen javaslatokat tett neki, és ragaszkodott a halálához. Proetus, aki nem volt hajlandó saját kezével megölni, elküldte apósához, Iobateshoz, Lycia királyához, egy lepecsételt levéllel, amelyben az utóbbit arra kérték, hogy ölje meg a fiatalembert. Iobates ennek megfelelően elküldte őt, hogy ölje meg a szörnyet Chimaera, azt gondolva, hogy biztosan elpusztul a versenyen. Bellerophon felültette a szárnyas lovat, Pegazust, és felkelt vele a levegőbe, és nyilaival a magasból megölte a Chimaera-t. Iobates, mivel így csalódott, Bellerophont ismét kiküldte, először a Solymi ellen, majd az amazonok ellen. Ezekben a versenyeken is győztes volt; amikor visszatért Lyciába, megtámadták a legbátrabb Lyciaiak, akiket Iobates erre a célra lesbe helyezett, Bellerophon megölte őket. Iobates, látva, hogy reménytelen a hős megölésére tett kísérlet, megmutatta neki a levelet, amelyet Proetustól kapott, feleségének adta lányát (Philono Kb, Anticleia vagy Cassandra), és utódjává tette a trónon. Bellerophon lett Isander, Hippolochus és Laodameia apja. Itt Apollodórosz szakítja meg a történetet; és Homérosz, akinek beszámolója (vi. 155-202) bizonyos pontokban különbözik Apollodorusétól, Bellerophon életének későbbi időszakát csak azzal írja le, hogy magára vonta az istenek gyűlöletét, és a bánat felemésztette, magányosan vándorolt az Alei mezőn, elkerülve az emberek útját. Itt meg kell jegyeznünk Eustathiusszal, hogy Homérosz semmit sem tud arról, hogy Bellerophon Pegazus segítségével megölte a Chimaerát, amelyet ezért minden valószínűség szerint a történet későbbi díszítésének kell tekinteni. A Chimaera elpusztításának módját így írja le Tzetzes (l. c.): az ólmot lándzsája hegyéhez rögzítette, és a Chimaera tűzokádó szájába nyomta, akit ennek megfelelően az olvadt ólom megölt. Mások szerint Bellerophont Athena Chalinitis vagy Hippia segítette. (Pausz. ii. 1. 6; Pind. l. c.; Strab. viii. o.379.) Egyes hagyományok szerint Pegazussal együtt megpróbált felemelkedni a mennybe, de Zeusz küldött egy gad-legyet, amely úgy megcsípte Pegazust, hogy ledobta a földre a lovast, aki ennek következtében sánta vagy vak lett. (Pind. Isth. vii. 44; Schol. ad Pind. Ol. xiii. 130; Horat. Carm. iv. 11. 26.) A Bellerophonról szóló sajátos történetet Plutarkhosz kapcsolja össze. (De Virt. Mul. 247. o., & c.) Bellerophont hősként imádták Korinthusban, és szentélye volt a város közelében, a ciprusligetben, Craneionban. (Pausz. ii. 2. § 4.) Bellerophon történetének jeleneteit gyakran ábrázolták az ősi műalkotásokban. A Chimaera-val folytatott versenyét Amyclae trónján látták (ii. 18. 6), valamint a Delphic templom előcsarnokában. (Eurip. Ion, 203.) Érméken, drágaköveken és vázákon gyakran látják, hogy a Chimaera ellen harcol, elhagyja Proetust, megszelídíti Pegazust, inni ad neki, vagy leesik tőle. Fellows legutóbbi Lyciai felfedezéseiig azonban Bellerophon egyetlen fontos műalkotásban sem volt ismert; a Lyciai szobrokban azonban Pegazuson lovagolva és a Chimaera meghódításával látják.

forrás: Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology.

karakterek & helyek a mítosz

karakterek

SZISZIFOSZ (Sziszifusz). Korinthosz (Korinthosz) korai királya és Bellerophontész nagyapja, akit bűnei miatt az alvilágban kínzásra ítéltek.
GLAUKOSZ (1) (Glaucus). Korinthosz királya (Korinthosz), akinek bellerophontes megcsalt apja volt.
GLAUKOSZ (2) (Glaucus). Lykiai herceg és bellerophontes unokája, aki harcolt a trójai háborúban.
EURYNOME. Glaukos Korinthosz (Korinthosz) király felesége, aki Bellerophontes anyja volt Poseidon Isten
POSEIDON. A tenger istene és Bellerophontes atyja.
BELLEROPHONTES (Bellerophon). Korinthosz hős-hercege (Korinthosz), a szárnyas ló Pegasos mestere és a Khimaira (Chimera) gyilkosa.
PEGAZOS (Pegazus). Egy szárnyas ló, Poszeidón és a medúza Gorgó fia, aki Bellerophontész paripája és féltestvére volt.
ATHENA. A hősök védőszentje, aki számos kísérlete során segítette Bellerophontes-t.
DELIADES. Korinthoszi Glaukosz király fia, akit féltestvére, Bellerophontes megölt.
BELLEROS. Egy korinthusi, akit Bellerophontes ölt meg.
AITHRA (Aethra). Troizenos (Troezen) hercegnője Argolisban, akit Bellerophontes csábított, majd később Theseus anyja lett.
PROITOS (Proetus). Argos királya.
STHENEBOIA (Stheneboea) vagy ANTEIA (Antia). Argoszi Proitosz király felesége és Lykiai Iobates király lánya.
IOBATES. Lykia (Lycia) királya és argoszi Proitosz király apósa, aki megparancsolta Bellerophontesnek, hogy ölje meg a Khimairát (Chimera).
KHIMAIRA (Kiméra). Háromfejű, tűzokádó oroszlán, amely elpusztította a Lykiai vidéket.
AMISZODAROSZ (Amiszodarosz). Egy Lyki férfi, aki felnevelte a Khimairát (Kiméra).
SOLYMOI (Solymi). Egy barbár törzs, amely zaklatta Lykia (Lycia) határait.
AMAZONES (amazonok). Harcos nők törzse.
PHILONOE. Iobates Lykia (Lycia) király lánya és Bellerophontes felesége.

helyek

KORINTHOS (Korinthosz). Egy város a görög Peloponnészosz Isthmosán.
EPHYRA. Korinthos régi neve.
ARGOS. A görög Peloponnészosz városa, korinthosztól nyugatra.
LYKIA (Lycia). Anatólia (modern Törökország) égei-tengeri partján fekvő ország, amely számos görög kolóniát tartalmazott.
KRAGOS (Cragus). Egy hegy Lykiában, amely a Khimaira (Kiméra) otthona volt.

klasszikus irodalom idézetek

Homérosz, Iliász 6. 144 – 221 ff (Ford. Lattimore) (görög eposz KR. E. 8.):
“Hippolokhosz (Hippolochus) ragyogó fia így válaszolt:” Tydeus jószívű fia, miért kérdezed az én generációmat? . . . Ha mindezt meg akarod tanulni, és biztos akarsz lenni a származásomban : rengeteg ember van, aki tudja. Van egy város Ephyre, a ló-legelő Argos sarkában; ott élt Sziszifosz, Aiolosz (Aeolus) fia, és volt egy glaukosz (Glaucus) nevű fia, Glaukosz pedig nemzett bellerophontes a feddhetetlen. Bellerophontes számára az istenek szépséget és kívánatos férfiasságot adtak, de proitos (Proetus) haragjában gonosz dolgokat eszelt ki ellene, és kiűzte őt saját birodalmából, mivel sokkal nagyobb volt, az Argive országból, amelyet Zeusz a jogarának uralma alá vetett. A gyönyörű Anteia, Proitos felesége szenvedélyesen szerelmes volt belé, mégsem tudta elcsábítani a vitéz Bellerophones-t, akinek erényes akarata volt. Elment tehát Proitoszhoz, a királyhoz, és kimondta hamisságát : “megölnének, Ó, Proitosz? Aztán meggyilkolta Bellerophontest, aki szeretett volna velem feküdni, bár nem voltam hajlandó.”Így szólt, és harag ragadta meg a királyt az ő történetén. Nem akarta megölni, mert a szíve megrémült ettől, de elküldte Lykiába (Lycia), és olyan gyilkos szimbólumokat adott át neki, amelyeket egy összecsukható táblába írt, hogy elpusztítsa az életet, és azt mondta neki, hogy mutassa meg felesége apjának, hogy elpusztuljon.
‘ Bellerophontes Lykiába ment az istenek feddhetetlen kötelékében; amikor megérkezett Xanthos (Xanthus) és Lykia folyó patakjához, széles Lykia ura teljes szívvel tisztelte őt. Kilenc napig kilenc ökröt áldozott fel, de aztán, amikor a tizedik hajnal rózsás ujjai megjelentek, kérdezősködni kezdett, és kérte, hogy mutassák meg neki a szimbólumokat, bármit is visz a vejétől, Proitostól. Aztán miután megkapta veje gonosz szimbólumait, először elküldte a khimaira (Chimera) megölésére vonatkozó parancsokkal, senki sem közelíthetett meg; halhatatlan, nem emberi lény, oroszlánfejű, kígyó a háta mögött, egy kecske középen, és a ragyogó tűz szörnyű lángjának leheletét szippantja ki. Megölte a Khimairát, engedelmeskedve a halhatatlanok előjeleinek.
ezt követően harcolt a dicsőséges Solymoi (Solymi) ellen, és úgy gondolta, hogy ez volt a legerősebb csata az emberekkel, amelybe belépett; harmadszor pedig lemészárolta az amazonokat (amazonok), akik harcba szálltak az emberekkel. Most, amikor visszatért a király megpördült egy másik összefonódó árulás; mivel széles Lykia legbátrabb embereit választotta, csapdát állított, de ezek az emberek ezután soha nem jöttek haza, mivel mindegyiküket ártatlan Bellerophontes ölte meg. Amikor pedig a király megismerte őt az Isten hatalmas kincsének, ott fogva tartotta, leányának kezét ajánlotta neki, és minden királyi kiváltság felét neki adta. Erre Lykia emberei kivágtak egy darab földet, felülmúlva az összes többit, finom szántóföldet és gyümölcsöst, hogy igazgathassa.
menyasszonya három gyermeket szült a vitéz Bellerophontesnek, Izandrosznak (Isander), Hippolokhosznak (Hippolochus) és Laodameiának. Laodameia szeretetben feküdt Zeusz tanácsai mellett,és a pimasz sisak isteni Szarpedonját viselte. De miután Bellerophontest gyűlölte az összes halhatatlan, egyedül vándorolt Aleios (Aleus) síkságán, kiette a szívét, félretéve az emberiség kitaposott nyomát. Ami Isandros fiát illeti, Ares a harc telhetetlenje megölte őt a dicsőséges Solymoi elleni szoros csatában, míg az arany gyeplőből származó Artemis dühében megölte a lányát. De Hippolokhosz nemzett engem , és azt állítom, hogy ő az apám; trójába küldött, és ismételten felszólított, hogy legyek mindig a legbátrabbak között, és tartsam a fejem mások felett, ne szégyenítsem meg apáim nemzedékét, akik ephyre és széles Lykia legnagyobb emberei voltak. Ilyen Az én generációm és a vér, amiből azt állítom, hogy születtem.
megszólalt, és Diomédész a nagy hadikiáltásról örvendezett . . . barátságos megnyerő szavaival így szólt a nép pásztorához: ‘Ímé, te vagy az én vendégbarátom messziről atyáink idejéből. A ragyogó Oineus (Oeneus) egyszer vendégül látta a feddhetetlen Bellerophontest a termeiben, és húsz napig fogva tartotta, és ez a kettő a barátság jeléül szép ajándékokat adott egymásnak. Oineus egy vörös festékkel díszített háborús övet adott a vendégének, Bellerophontes egy aranyszínű, dupla nyelű ivópoharat, amit a házamban hagytam, amikor utaztam.'”

Homérosz, Iliász 16. 327 ff:
” két testvér . . . Sarpedon nemes társai és amisodaros lándzsadobó fiai, aki táplálta a dühös Khimairát (Chimera), hogy sokak számára gonosz legyen.”

Hesiod, a nők katalógusai 7.töredék (Berlin Papyri no. 7497; Oxyrhynchus Papyri 421: 3) (Ford. Evelyn-White) (görög eposz C8TH vagy C7th B. C.):
” Eurynome Nisos (Nisus) lánya, Pandion fia, akinek Pallas Athéné minden művészetét megtanította, mind szellemességet, mind bölcsességet; mert olyan bölcs volt, mint az istenek. Csodálatos illat támadt ezüstruhájából, ahogy mozgott, és a szépség a szeméből fakadt. Ezután Glaukosz (Glaucus) Athéné tanácsára nyerni akart, ő pedig ökröket hajtott neki. De egyáltalán nem tudta Zeusz szándékát, aki az égist tartja. Tehát Glaukos ajándékokkal kereste feleségét; de felhőt hajtó Zeusz, a halhatatlan istenek királya esküvel hajlította a fejét, hogy a ((lacuna)). . Sziszifosz fiának (Sziszifusznak) soha nem szabad egy apától született gyermeke. Így hát Poszeidón karjaiban feküdt, csupaszon a glaukoszi házban, feddhetetlen Bellerophontes, felülmúlva minden embert ((hézag)). . a határtalan tenger felett. És amikor kóborolni kezdett, apja Pegazoszt (Pegazust) adott neki, aki a leggyorsabban szárnyain hordta, és fáradhatatlanul repült a föld minden tájáról, mert mint a gályák, ő is végigjárta. Vele Bellerophontes elkapta és megölte a tüzet lélegző Khimairát (Chimera). És feleségül vette a jószívű Iobates kedves gyermekét, az imádó királyt . . Úr (az). . és csupasz . . “

Pindar, Olimpiai Óda 13. 60 ff (Ford. Conway) (görög lírai KR. E. 5.) :
” mert amikor Glaukosz (Glaucus) jött Lykiából (Lycia) , a Danaanok szíve hideg volt a halálos félelemtől, hallván, hogy peirene városában a saját elődje birtokolta a szuverén hatalmat, a királyi palota és a széles örökség nagy örökségét : ez a grandsire egyszer hiába küzdött Peirene forrása mellett, és sokat szenvedett, hogy a kígyószőrű Gorgo (Gorgon) utódait, Pegasos (Pegasus). Till Pallas, az istennő szolgálója, elhozta neki a kantárt és az arany fejpántot, és íme, egy álom volt az igazság. – Ne aludj, Aiid király – mondotta -, hanem fogadd el a paripák báját, és ajánlj fel a Lószelídítőnek, a te atyádnak egy hófehér bikát, és mutasd meg neki ezt a kantárt.3580 ilyen szavak, ahogy a sötétben aludt, úgy tűnt, hogy az árnyék égisze leánya beszélt hozzá, és felugrott a lábára, és megragadta a mágikus darabot, amely mellette feküdt a földön; és örömmel ment, hogy megtalálja országa népének prófétáját, Koiranos fiát (Coeranus). És tudatta vele ennek a különös ügynek az egész kérdését-hogyan feküdt egész éjjel az istennő oltárán, ahogy a látnok megjövendölte őt, és hogyan Zeusz gyermeke, akinek kardja villám, a saját kezében hozta neki azt az arany varázst, amely megszelídíti a vad szellemet. És a próféta megparancsolta neki, hogy azonnal engedelmeskedjen a mágikus látomásnak, és Poszeidónnak, a föld birtokosának, hogy áldozza fel az erős végtagú bikát. Akkor is, hogy oltárt építsen minden sebességgel Athéné, a paripák királynője számára. Az istenek hatalma azonban könnyedén képes olyan dolgokat átadni, amelyek megtagadják mind az Esküdt szót, mind az emberek minden reményét. Így a hatalmas Bellerophontes minden buzgalommal megragadta a szárnyas paripát, állkapcsai közé helyezte a nyugtató varázst, és bronz panoply-jába szerelte, hogy sportoljon, hogy megpróbálja a tempóját. És egyszer, vele, megverte az amazonok (amazonok), a hideg kebelén a magányos levegő, hogy íjász sereg női kedves, és kivágta Khimaira (Chimera) lélegző tüzet, és megölte a Solymoi. A sorsa … jobb kimondatlanul. De Pegasos lakik az ősi standokon Zeusz upon Olympos.”

Pindar, Isthmian Óda 7. 44 ff:
” Pegasos (Pegasus) szárnyas magas dobta le a földre az ő ura Bellerophontes, aki úgy gondolta, hogy elérje a lakhelye az ég, és ossza meg a Társaság Zeusz. Az igazságtalanul megszerzett édességek a legkeserűbb véget várják.”

Euripidész, Bellerophon &Stheneboea (Elveszett darabok) (görög tragédia I.E. 5.):
Bellerophontes története volt Euripides két Elveszett darabjának témája Bellerophontes és Stheneboia címmel.

pszeudo-Apollodorus, Bibliotheca 2. 30-33 (Ford. Aldrich) (görög mitográfus C2ND A. D.):
” Bellerophontes, Sziszifosz fiának, Glaukosznak (Glaucusnak) a fia önkéntelenül megölte testvérét, akinek a neve különböző források szerint Deliades vagy Peiren vagy Alkimenes (Alcimenes) volt. Tehát Bellerophontes megtisztításra érkezett Proitosba (Proetus). Stheneboia (Stheneboea) beleszeretett, és írásos meghívókat küldött neki egy romantikus találkára. Amikor elutasította, azt mondta Proitosnak, hogy Bellerophontes a legdurvább természetű üzeneteket küldte neki.
Proitos elhitte, amit mondott neki, és adott Bellerophontesnek egy levelet, amelyet eljuttatott Iobatesnek, amelyben azt írták, hogy meg kell ölnie Bellerophontest. Amikor Iobates elolvasta, megparancsolta Bellerophontesnek, hogy ölje meg a Khimairát (Kiméra), feltételezve, hogy ehelyett elpusztítja magát a fenevad által, mivel még egy ember sem tudta könnyedén legyőzni, nemhogy egyet. Mert egyetlen lény volt, amely három vadállat erejével rendelkezett, az oroszlán elülső része, a sárkány farka, a harmadik (középső) feje pedig egy kecske volt, amelyen keresztül tüzet lélegzett. Kifosztotta a vidéket és feldúlta a csordákat. Állítólag Amiszodarosz nevelte, ahogy Homérosz is állítja, és Hésziodosz szerint szülei Typhon és Ekhidna (Echidna) voltak. Bellerophontes felállt Pegasosra (Pegasus), medúza (medúza) és Poszeidón született szárnyas lovára, és magasan a levegőbe repülve íjával és nyilaival lehozta a Khimairát.
e kihívás után Iobates megparancsolta neki, hogy harcoljon a Solymoi (Solymi) ellen, és amikor ez megtörtént, vegye fel az amazonokat. Amikor ezeket megölte, Iobates kiválasztotta a Lykiaiak közül azokat, akik híresek az életerejükről, és utasította őket, hogy öljék meg bellerophontes-t lesben; de amikor Bellerophontes mindegyiket is megölte, Iobates, megdöbbenve erejétől, megmutatta neki Proitos levelét, és azt mondta, megtiszteltetés lenne, ha Bellerophontes vele maradna. Odaadta neki a lányát, Philonoe-t, és amikor meghalt, ráhagyta a királyságát.”

Pseudo-Apollodorus, Bibliotheca 1. 85:
” Sziszifosz letelepítette Efírát-ma Korinthosznak (Korinthosznak) hívják -, és feleségül vette Meropét, Atlasz lányát. Nekik született egy fiú Glaukos (Glaucus), aki által Eurymede apja Bellerophontes, a tüzet lélegző Khimaira gyilkosa.”

Pseudo-Apollodorus, Bibliotheca 3. 1:
” Homérosz szerint Sarpedon Zeusz fia volt Laodamia, Bellerophontes lánya.”

Parthenius, szerelmi románcok 5 (Ford.Gaselee) (görög költő KR. E. 1.):
” Hermesianax Leontionjából . . . Leukipposz (Leucippus), Xanthiosz fia, Bellerophontész leszármazottja, messze felülmúlta kortársait erejében és harcias vitézségében. Ebből következően a Lykiaiak (Lycians) és szomszédaik körében is nagyon jól ismerték.”

Strabo, Földrajz 8. 6. 20 (Ford. Jones) (görög földrajztudós KR. E. 1-től KR.U. 1-ig) :
“Peirene szokás volt a felszín fölé emelkedni és a hegy oldalán lefolyni. És itt, azt mondják, Pegasos (Pegasus), egy szárnyas ló, amely a Gorgon Medousa (Medusa) nyakából ugrott ki, amikor a fejét levágták, bellerophontes ivott.”

Strabo, Földrajz 14. 3. 5:
” Kragos (Cragus) , amelynek nyolc hegyfok és egy város az azonos nevű. A khimaira (Chimera) mítoszának jelenetét e hegyek szomszédságában helyezik el. Khimaira, a parttól felfelé húzódó szakadék nem messze van tőlük.”

Pausanias, Görögország leírása 2. 4. 1 (Ford. Jones) (görög útleírás C2nd A. D.):
” a templom Athena Chalinitis (Bridler). Mert Athéné volt az istenség, aki a legtöbb segítséget adta Bellerophontesnek, és ő átadta neki Pegasost( Pegasus), miután maga tört be és megzabolázta. A képe fából készült, de az arca, a keze és a lába fehér márványból van. Az, hogy Bellerophontes nem volt abszolút király, hanem proitos (Proetus) és az Argives alárendeltje volt, az én és mindazok hite, akik figyelmesen elolvasták a homéroszi verseket. Amikor Bellerophontes Lykiába (Lycia) vándorolt, egyértelmű, hogy a Korintusiak mindazonáltal az Argos vagy Mykenai (Mycenae) despotáinak voltak kitéve. Önmagukban nem biztosítottak vezetőt a Trója elleni hadjárathoz, de részt vettek az expedícióban az Agamemnon által vezetett mykenai és más erők részeként.
Sziszifosznak Glaukoszon kívül más fiai is voltak, Bellerophontész apja egy második Ornition volt, rajta kívül Thersandros (Thersander) és Almos.”

Pausanias, Görögország leírása 2. 2. 4:
” ahogy az ember felmegy Korinthoszba (Korinthosz) sírok . . . mielőtt a város egy kraneion (Craneum) nevű Ciprus Liget. Itt van Bellerophontes körzete, Aphrodite Melainis temploma és Lais sírja.”

Pausanias, Görögország leírása 2. 31. 9 :
” a Troizénieknek is van egy szökőkútjuk, a ló (Hippokrene), és a róla szóló legenda nem különbözik attól, amely Boiotia-ban (Boeotia) uralkodik. Mert ők is azt mondják, hogy a föld küldte fel a vizet, amikor a ló Pegasos (Pegasus) ütött a földre a patájával, és hogy Bellerophontes jött Troizenos (Troezen) kérni Pittheus, hogy adjon neki Aithra (Aethra) a felesége, de mielőtt a házasság került sor száműzték Korinthosz (Korinthosz).”

Pausanias, Görögország leírása 2. 1. 9 :
“a Poszeidón-szobor alján található domborművek között Tyndareus fiai vannak, mert ők is a hajók és a tengerjáró emberek megmentői. A többi ajánlat A nyugalom és a tenger képei, egy ló, mint egy bálna a melltől kezdve, Ino és Bellerophontes, és a ló Pegasos.”

Pausanias, Görögország leírása 2. 3. 5:
“a Korinthusiaknak (Korinthusiaknak) a város számos részén van fürdőjük . . . A leghíresebb közülük a Poseidon közelében található. A Spártai Eurykles (Eurycles) készítette, aki különféle kővel szépítette meg, különösen a Krokeai (Croceae) ban ben Lakonia. A bejárat bal oldalán egy Poseidon áll, utána pedig Artemis vadászat. A város egész területén sok kút található, mert a Korintusiak bőséges áramló vízzel rendelkeznek . . . de a leginkább figyelemre méltó az Artemis képének oldalán. Rajta egy Bellerophontes, a víz pedig a Pegasos ló patáján keresztül folyik.”

Pausanias, Görögország leírása 2. 27. 2 :
“az ülésen megkönnyebbülten készülnek az Argive hősök, Bellerophontes hőstettei a Khimaira (Chimera) ellen, és Perszeusz, aki levágta Medousa fejét.”

Pausanias, Görögország leírása 3. 18. 13:
” Bellerophontes elpusztítja a fenevadat Lykiában (Lycia).”

Pausanias, Görögország leírása 9. 31. 3:
” körülbelül húsz stádot emelkedve ebből a ligetből az úgynevezett ló szökőkút (Hippokrene). Azt mondják, hogy Bellerophontes lova ütötte a talajt a patájával.”

Diodorus Siculus, Történeti Könyvtár 6 9.töredék (Ford. Oldfather) (görög történész KR. E. 1.):
” Bellerophontes, aki egy akaratlanul elkövetett gyilkosság miatt száműzetésben volt, proitoshoz (Proetus) érkezett, aki vendégszeretetet cserélt apjával; Proitos felesége pedig szépsége miatt beleszeretett Bellerophontesbe, és mivel nem tudta meggyőzni, azzal vádolta férjét, hogy erőszakot ajánlott neki. Most Proitos nem volt hajlandó megölni vendégét, ezért ehelyett Lykiába (Lycia) küldte, írásbeli üzenetet küldve Iobatesnek, a királynak, aki az apósa volt. Iobates megkapta a levelet, és felfedezte, hogy benne van írva, hogy meg kell ölnie Bellerophontes-t minden sebességgel; de mivel nem volt hajlandó megölni, megparancsolta neki, hogy csatlakozzon a tűzokádó Khimairához (Chimera).”

Pseudo-Hyginus, Fabulae 57 (Ford. Grant) (Római mitográfus C2. A.D.):
” amikor Bellerophon száműzetésként érkezett Proetus király udvarába, Stheneboea, a király felesége beleszeretett. Miután nem volt hajlandó lefeküdni vele, hamisan azt mondta férjének,hogy ő kényszerítette. De Proetus, miután ezt meghallotta, levelet írt róla, és elküldte őt Jobatészhez, Stheneboea apjához. A levél elolvasása után Iobates vonakodott megölni egy ilyen hősöt, de elküldte, hogy ölje meg a Chimaera-t, egy háromalakú lényt, aki azt mondta, hogy tüzet lélegezzen. Ezt Pegazuson lovagolva megölte, és azt mondják, hogy elesett az Aleian-síkságon, és kificamította a csípőjét. De a király dicsérte bátorságát, feleségül adta neki a másik lányát, Stheneboea pedig ezt hallva megölte magát.”

Pseudo-Hyginus, Fabulae 157 :
“Neptunus fiai . . . Bellerophon Eurynome, nysus lánya.”

Pseudo-Hyginus, Fabulae 243 :
“öngyilkosságot elkövető nők . . . Stheneboea, Iobas lánya és Proetus felesége megölte magát Bellerophon iránti szeretetből.”

Pseudo-Hyginus, Fabulae 273 :
“azok, akik először vezetési játékok . . . Tizenegyedik, azok, amelyeket az Argonauták végeztek . . . Bellerophon nyert a lóversenyen; a négylovas szekérversenyben Iolaus, Iphiklész fia, megnyerte Glaucust, Sziszüphosz fiát, Glaucus csattanós lovai pedig széttépték.”

Pseudo-Hyginus, Astronomica 2. 18 (Ford. Grant) (Római mitográfus KR. U. 2.):
” ezt a jelet Aratus és sokan mások pegazusnak nevezték, a Neptunusz és a Gorgon medúza utódjának . . Amikor Bellerophon meglátogatta Proetust, Abás fiát és az Argívok királyát, Antia, a király felesége, akit a vendég iránti szeretet sújtott, könyörgött, hogy látogassa meg, megígérve neki férje királyságát. Amikor nem tudta megszerezni ezt a kérést, attól tartva, hogy vádolni fogja a király előtt, előre látta, hogy elmondja Proetusnak, hogy erőszakot ajánlott fel neki. Proetus, aki szerette Bellerophont, vonakodott maga büntetni, de tudva, hogy Pegazus lova van, Antia atyjához küldte (egyesek Sthenoboea-nak hívják), hogy megvédje lánya tisztaságát, és küldje el a fiatalokat a Chimera ellen, amely akkoriban lángokkal pusztította el a Lyciaiak országát.Bellerophon győzedelmeskedett, és megszökött, de a forrás teremtése után, amikor megpróbált a mennybe repülni, és majdnem elérte azt, megrémült, amikor lenézett a földre, leesett és megölték. De azt mondják, hogy a ló felrepült, és Jupiter a csillagképek közé tette .
mások azt mondták, hogy Bellerophon nem Antia vádjai miatt menekült el Argoszból, hanem azért, hogy ne hallgasson több olyan javaslatot, amely utálatos volt számára, vagy hogy elkeserítse a lány könyörgése.”

Apuleius, Az Arany Szamár 8. 16 ff (Ford. Walsh) (Római regény C2.):
” arra gondoltam, hogy az ünnepelt Pegazust mindennél jobban a pánik késztette arra, hogy a levegőbe emelkedjen, és hogy a hagyomány, miszerint szárnyai vannak, indokolt volt, mert felugrott olyan magasra, mint az ég, attól tartva, hogy megharapja a tűzokádó Kiméra.”

Nonnus, Dionysiaca 11. 142 ff (Ford. Rouse) (görög eposz C5TH A. D.):
“Glaukos’ (Glaucus’) lovak megőrültek, és kidobták a földre. A gyors szárnyú Pegasos ledobta Bellerophontest, és fejjel lefelé küldte az égből, bár a Földrázó magjából származott, és maga a ló is osztozott Poszeidón rokon vérében.”

Nonnus, Dionysiaca 28. 167 ff:
” Pegasos (Pegasus) magasan repül a levegőben, olyan gyorsan, mint a vándor szél, bellerophontes-t dobta.”

ókori görög & római művészet

P29. 1 Pegazus a tavaszi

Apulian piros ábra váza festmény C4th B. C.

M14. 1 Bellerophon, Pegazus, Kiméra

lakoni fekete ábra váza festmény C6th B. C.

P29.3 Bellerophon, Pegazus, Kiméra

Athéni Fekete figura váza festmény C6th B. C.

M14. 5 Bellerophon, Pegazus, Kiméra

Athéni Vörös ábra váza festmény C5th B. C.

források

görög

római

bibliográfia

az ezen az oldalon idézett fordítások teljes bibliográfiája.