a reciprok egy melléknév, amelyet két ember vagy dolog közötti kapcsolat típusának minősítésére használnak. Az egyének fenntartják az Unió kötelékeit, adnak és kapnak, és végül. kereskedünk. Cserélhetünk érzéseket, pénzt, tárgyakat vagy információkat. Ha van kapcsolat két fél között, és mindketten megkapják, amit adtak, akkor beszélhetünk viszonosságról.
gondoljunk egy érzésre, a szeretetre. Valaki szerethet egy másik embert, de nem lehet viszonozni, tehát nincs kölcsönös szeretet. Hasonlóképpen, egy személy segíthet másoknak, és nem lehet segíteni, amikor szüksége van rá. Így a viszonosság akkor működik, amikor két rész között egybeesés van, vagyis amikor ugyanaz a gondolat vagy érzés létezik, és analóg módon kínálják fel és fogadják el.
a kölcsönös viselkedés a szociabilitás része. Ha egy másik embert köszöntünk, akkor logikus az, hogy ő is üdvözöl minket. Ez egy nagyon internalizált társadalmi mechanizmus. Azt is mondhatnád, hogy olyan, mint egy valuta, fizetsz vele, és viszonosan kapsz egy másik egyenlő valutát.
a viszonosság tiszteletben tartásának elmulasztása a rossz oktatás és a nem megfelelő viselkedés tünete. Ezek mélyen gyökerező társadalmi konvenciók, de lehetővé teszik egy bizonyos harmónia fenntartását.
ha valami kölcsönösen működik, ez azt jelenti, hogy arányossága van. Társadalmilag elengedhetetlen, hogy minden kapcsolatban legyen Arány. Egy vállalatnál a munkavállaló fizetést kap, és cserébe felajánlja idejét és energiáját. Ezt a kapcsolatot egy társszerződés fejezi ki, és implicit módon kölcsönös kötelezettségvállalás van. Ha a két fél egyike nem tartja be a megállapodást, a viszonosság megszűnik, és olyan probléma merül fel, amely a bíróságokhoz vezethet. A bíró eldönti, melyik fél nem tette meg azt, amit kellett volna.
politikai összefüggésben kétoldalú kapcsolatok és megállapodások jönnek létre, amelyek a viszonosság kritériumán alapulnak. A történelem más időszakaiban az egyének és a nemzetek közötti kapcsolatok nem működtek kölcsönös mechanizmusokkal, mivel a társadalom hierarchikus volt, és nem volt fogalma a törvény előtti formális egyenlőségről. A középkorban az emberek egy királyság alattvalói voltak, ma pedig az egyének egyenlő jogokkal rendelkező állampolgárok. Az egyenlőség ezen eszméjéből van értelme kölcsönös kapcsolatokról beszélni, de egy államias vagy totalitárius társadalomban a kölcsönösség a magánszférára korlátozódik.
