a Pthirus gorillae vagy gorilla tetű egy parazita szopós tetűfaj, amely a gorillákat sújtja. Megtalálható az afrikai kontinensen, különösen Ruandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A Pthirus gorillae és a Pthirus pubis (a ráktetű) az egyetlen ismert faj, amely a Pthirus nemhez tartozik, gyakran helytelenül phthirus néven írják (a görög szó a tetűre phthir). Azt javasolják, hogy a házigazdák között szociális ápolás, közös ágynemű és szexuális érintkezés útján terjed.
Pthirus gorillae | |
---|---|
a Pthirus gorillae nagyított képe | |
tudományos osztályozás | |
Királyság: | Animalia |
törzs: | Arthropoda |
osztály: | Insecta |
rendelés: | Phthiraptera |
család: | Pthiridae |
nemzetség: | Pthirus |
Fajok: |
P. gorillák
|
binomiális név | |
Pthirus gorillae
Ewing, 1927
|
a szívó tetvek minden faja vérrel táplálkozik. A gazdatestekkel szoros kapcsolatban élnek, és teljes életciklusukat a gazdatesten töltik. A Pthirus gorillae a gorillák testének ugyanazokat a részeit fertőzi meg, mint a Pthirus pubis az emberekben, de mivel a gorilla szőrösebb, a tetvek általában az egész testre kiterjednek. A kettő is hasonlít egymásra, azzal a kivétellel, hogy a Pthirus gorillae nagy szemekkel rendelkezik, amelyek nagy oldalsó kiemelkedésekre vannak helyezve. Rövid és széles szopós tetű, körülbelül 2,20 mm hosszú, szétterülő lábakkal és legfeljebb 20 kis hasi sörettel. Bár morfológiailag ezek a fajok megkülönböztethetetlenek, egyértelműen különböznek a viselkedés, a mikrohabitat preferencia és a vektor státus tekintetében.
először 1927-ben Henry Ellsworth Ewing azonosította a hegyi gorillák példányaiból egy vadászati út során a mai Kongói Demokratikus Köztársaságban. A molekuláris filogenetika azt sugallja, hogy a Pthirus gorillae 3,3 millió évvel ezelőtt ugrott át a gorillákról a korai emberekre, és a mai szeméremtestre vált. A kutatók elmélete szerint az emberek akkor szerezték meg a parazitát, amikor gorilla holttesteket mészároltak vagy takarítottak, vagy a gorillák elhagyott alvó fészkeiben aludtak.