kutatási trendek –

az angolt általában a tudományos közösség lingua francájának tekintik. Például a Scopusban indexelt folyóiratok nagyjából 80% – a angol nyelven jelenik meg. Az angol mint a tudomány egyetemes nyelve részben azoknak a történelmi politikai és gazdasági tényezőknek köszönhető, amelyek az angolt részesítették előnyben más potenciális tagjelölt nyelvekkel szemben, mint például a kínai, francia, német, orosz, vagy spanyol (1), (2), (3). Valójában a német volt a kedvelt nyelv a tudományos kommunikációban a 20.század első felében (4). Bár az angol ma már egyértelműen a nemzetközi tudományos kommunikáció fő nyelve, a kutatók továbbra is az angolon kívül más nyelveken is közzéteszik munkájukat. Továbbá, a kutatások azt sugallják, hogy a kutatók továbbra is az anyanyelvükön publikálnak, szemben az angol nyelvvel, tudományterületenként eltérő. Úgy tűnik, hogy a társadalomtudományok, az Alkalmazott Tudományok és a Humán Tudományok körében nagyobb valószínűséggel publikálnak az angoltól eltérő nyelveken, mint a természettudományokban, az elméleti és a kemény tudományokban (1), (2). Ez a cikk egy rövid tanulmányról számol be, amely Scopus-adatokat használ annak meghatározására ,hogy a) növekszik-e vagy csökken-e az angoltól eltérő nyelvek használata a tudományos kommunikációban, és B) mely tantárgyi területeken teszik közzé a kutatók a legtöbbet, amikor anyanyelvükön publikálnak, nem pedig angolul.

a publikáció preferált nyelve

a kutatási trendek egy korábbi számában rövid cikket tettünk közzé az angol mint a tudomány nemzetközi nyelvének használatáról 1996-tól 2007-ig (3). A tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a kutatók a mintában szereplő nyugat-európai országok többségében nagyobb valószínűséggel publikálták munkájukat angolul, mint anyanyelvükön. Az angol-holland és az angol-olasz publikációk aránya különösen magas volt, összehasonlítva a tanulmány többi országával (német, francia, spanyol és Orosz Föderáció). Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a Scopus nem angol nyelvű folyóiratokra csak akkor terjed ki, ha azok angol nyelvű cikkcímeket és kivonatokat tartalmaznak. Úgy döntöttünk, hogy megismételjük ezt az elemzést, hogy meghatározzuk, folytatódott-e ez a tendencia ezekben az országokban az elmúlt négy évben.

a korábbi, 2008-ban közzétett tanulmányhoz (3) hasonlóan az angol nyelven és az egyes országok hivatalos nyelvén megjelent folyóiratcikkek számának arányait az 1.ábra mutatja be. Úgy döntöttünk, hogy kiterjesztjük az elemzést Brazíliára és Kínára az eredeti elemzésben szereplő 6 ország mellett, mivel ezeket növekvő kutatási gazdaságoknak tekintik. Ezt megerősíti az a tény, hogy a Brazíliából származó Scopus-ban indexált cikkek összetett éves növekedési üteme (CAGR) 1996 és 2011 között 13%, Kína pedig 19% volt, ami jóval nagyobb, mint az általában várt 3-5% CAGR.

az 1.ábra azt mutatja, hogy az eredeti tanulmánynak megfelelően az angol nyelv használata Hollandiában, Olaszországban és az Orosz Föderációban az elmúlt négy évben erőteljesen növekedett. Németországban is nőtt valamelyest, de Franciaországban, Spanyolországban és Kínában viszonylag stabil maradt. Brazíliában azonban az angol és a portugál nyelv használata közötti arány egyértelműen csökken, bár ez részben annak tudható be, hogy a Scopusban angol helyett portugálul megjelent Brazil folyóiratok terjedtek el. Összességében azonban az angol nyelv használata egyértelműen növekszik az idő múlásával.

1. ábra: a kutatók által angol nyelven közzétett folyóiratcikkek számának aránya nyolc különböző ország hivatalos nyelvén, 1996-2011 (forrás: Scopus).

tárgy specifikus használata Angol?

a következő kérdés az, hogy vannak-e olyan tantárgyak, amelyekben a kutatók továbbra is rendszeresen publikálnak saját nyelvükön, nem pedig angolul. A kérdés megválaszolásához a Scopus-ban általános keresést végeztek, hogy meghatározzák az egyes kiválasztott nyelveken megjelent cikkek számát 1996 és 2011 között. A keresésben szereplő nyelvek megegyeztek az 1.ábrán bemutatottakkal, az angol nyelv hozzáadásával, így összehasonlítást lehetett végezni az angol és a többi nyelv között.

az 1.táblázat áttekintést nyújt a négy fő kategóriában nyelvenként megjelent cikkek százalékos arányáról, az adott nyelven 1996 és 2011 között kiadott összes kiadvány százalékában kifejezve.

1. táblázat: a négy fő kategóriában nyelvenként megjelent cikkek százalékos arányának áttekintése, az adott nyelven 1996 és 2011 között kiadott összes kiadvány százalékában kifejezve.

az eredmények azt mutatják, hogy az angol, kínai vagy orosz nyelven publikáló kutatók általában a nehezebb fizikai és Élettudományokhoz kapcsolódó területeken publikálnak, mint például a fizika, a mérnöki és az anyagtudomány. Másrészt azok a kutatók, akik úgy döntenek, hogy holland, francia, olasz, portugál vagy spanyol nyelven publikálnak, munkájukat leginkább a lágyabb tudományokhoz kapcsolódó területeken teszik közzé, mint például az egészségtudományok, a társadalomtudományok, a pszichológia, a művészetek és a Humán Tudományok. Ez Hollandiában és Olaszországban csaknem 80 százalék, Németországban és Portugáliában pedig nagyjából 60 százalék. Bár ezek a tartományok országonként hasonlóak, e fő kategóriákon belül nagy a különbség a tényleges területeken. Például a holland nyelvű kiadványok több mint fele az Egészségtudományokhoz kapcsolódik, beleértve az orvostudományt, a fogászatot, az ápolást és az Állatorvostudományt, míg az olasz nyelvű kiadványok közel 41 százaléka a társadalomtudományokhoz, a művészetekhez és a humán tudományokhoz kapcsolódik.

összességében úgy tűnik, hogy ezek az eredmények megerősítik, hogy az angoltól eltérő nyelveken publikáló kutatók valamivel inkább ezt teszik a lágyabb tudományágakban, mint a keményebbekben (1), (2). Bár az angol egyértelműen továbbra is a tudományos kommunikáció preferált nyelve, még mindig rengeteg olyan tudományág van, amelyen belül a kutatók továbbra is anyanyelvükön publikálnak.

(1) Tardy, C. (2004) “az angol szerepe a tudományos kommunikációban: lingua franca vagy Tyrannosaurus rex?”, Journal of English for Academic Purposes, Vol. 3, 3. szám, 247-269. (2) Kirchik, O., Gingras, Y., & Larivi Enterprises, V. (2012) “változások a publikációs nyelvekben és idézési gyakorlatokban és hatásuk az orosz tudomány tudományos hatására (1993-2010)”, Journal of the American Society for Information Science and Technology, Vol. 63, 7.szám, 1411-1419. DOI: 10.1002 / asi.22642 (3) kutatási trendek (2008) “angol mint a tudomány nemzetközi nyelve”, kutatási trendek, 6.szám, 2008. július. (4) Schmidhuber, J. (2010) “A Nemzeti Nobel-Díj részvényeinek alakulása a 20. században”, szeptember 14, 2010, elérhető: