csak halála szeptember 6, 2017, megállt az innovatív kutatási tevékenységek Lotfi Asker Zadeh. Egészen addig Zadeh professzor a Berkeley Initiative in Soft Computing (BISC) ügyeibe merült, amelynek alapítója és elnöke volt.
Zadeh rendkívül találékony kutatás volt a kezdetektől során az első 10 éves tanulmányi és oktatási New York-i Columbia Egyetemen, amikor halad az oktató professzor. Doktori fokozatát 1949-ben fejezte be John R. professzor felügyelete alatt. Ragazzini, majd röviddel ezután (1952) közösen készített vele egy kutatási papírt, amely bevezette az úgynevezett z-transzformációs módszert, amelyet ma is széles körben használnak a digitális jelfeldolgozó rendszerekben. Dr. Zadeh előléptették a teljes professzori Columbia 1957-ben, és kinevezték ezen a szinten a Department of Electrical Engineering (EE) a University of California, Berkeley, 1959-ben. A Berkeley karon töltött 58 évét számos olyan eredmény jellemzi, amelyekért világszerte elismerést kapott. Az egész akadémiai karrierje során Zadeh nagy hangsúlyt fektetett a hatékony oktatási struktúra kiépítésére, valamint az innovatív kutatás előállítására, hogy reagáljon a huszadik század közepén a mérnöki tevékenység élénk technológiai fejlődésére. Amikor 1963-ban Zadeh a Berkeley ee Tanszék elnöke lett, jelentős erőfeszítéseket tett a számítástechnika támogatásának és bővítésének megerősítésére. Miután 1968-ban lemondott az elnöki posztról, az EE EECS (Villamosmérnöki és Számítástechnikai Tanszék) lett, és Berkeley megkezdte fejlődését a számítástechnika vezetőinek legmagasabb rangsorában. 1973-ban Lotfi Zadeh megkapta a rangos IEEE oktatási díjat (Institute of Electronic and Electrical Engineers), nagyrészt az EE, majd az EECS elnökeként nyújtott teljesítményének elismeréseként. Az UC Berkeley további fontos szolgáltatásai közé tartozik az akadémiai Szenátus bizottsági tagsága: akadémiai tervezés & erőforrás-allokáció (1992-95); bizottságok (1969-70; 1980-81); Oktatási tanfolyamok (1975-80); és Kari díjak (1990-92). Zadeh professzor több mint 50 PhD hallgatót végzett, akik közül sokan a mérnöki, menedzsment és információs tudományok számos területén vezetővé váltak.
míg a kar a Columbia, professzor Zadeh vendég tagja volt az Institute for Advanced Study Princeton, New Jersey (1956). Ő is tartott számos más látogató kinevezések: professzori villamosmérnöki a Massachusetts Institute of Technology (MIT) 1962-ben és 1968-ban; 1968-ban, 1973-ban és 1977-ben a kaliforniai San Jose-I IBM Research Laboratory-ban, 1981-ben a SRI International mesterséges intelligencia (AI) központjában, 1987-88-ban pedig a Stanford Egyetem nyelv-és Információtudományi központjában.
Zadeh professzor munkája 1965-ig a rendszerelméletre és a döntéselemzésre összpontosult, de abban az évben kutatása új irányba fordult, amelyet az Information and Control folyóiratban vezetett be. Ő járult hozzá a papír az úgynevezett “Fuzzy készletek”, amely meghatározza egy új módja annak, hogy figyelembe véve az információkat, és létrehozó alapelvek rajz mérnöki következtetéseket ezeket a fogalmakat. A” Fuzzy készletek ” nagy figyelmet szenteltek az olvasók nagy számának. A cikk 29.Szeptember 2017-től több mint 71 000 idézetet kapott a Google Scholar szerint, amely az információs tudományok történetének egyik legtöbbet idézett cikkévé vált. Absztraktjában Zadeh ezt írja: “a fuzzy halmaz olyan objektumok osztálya, amelyek tagsági fokozatai folytonosak. Az ilyen halmazt egy tagsági (jellemző) függvény jellemzi, amely minden objektumhoz nulla és egy közötti tagsági fokozatot rendel. A befogadás, az Unió, a kereszteződés, a kiegészítés, a kapcsolat, a konvexitás stb., kiterjesztik az ilyen halmazokra, és ezeknek a fogalmaknak a fuzzy halmazok összefüggésében különböző tulajdonságait állapítják meg.”
Zadeh professzor fuzzy-set kutatása a mesterséges intelligencia, a nyelvészet, a logika, a döntéselemzés, a kontrollelmélet, a szakértői rendszerek és a neurális hálózatok alkalmazásait vizsgálta. Zadeh professzor számára kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy a fuzzy halmazokban végzett kutatások detraktorokat találnak, sokan vitatják koncepciójának kezdeti előfeltevését. Ami azonban vitathatatlan, az Zadeh professzor munkájának óriási hatása a mérnöki gyakorlati területeken. Az akadémiai oldalon a Google Scholar több százezer cikket sorol fel” fuzzy ” címmel, és több mint 20 folyóirat foglalkozik kizárólag ezzel a területtel. Az ipari oldalon az USA. a szabadalmi adatbázis több mint 33 000 szabadalmat és alkalmazást sorol fel, amelyek címében “fuzzy” szerepel, és a benyújtott alkalmazások száma is több tízezer, a kamerafókuszáló rendszerektől az automatikus sebességváltó-sebességváltó kiválasztáson át az automatizált vonatvezérlésig, valamint az olajfinomító és az atomreaktor rendszerekig. Valóban szokatlan, hogy az innovációk ilyen hatalmas köre olyan egyértelműen nyomon követhető egyetlen kutató munkájára.
kutatásainak elismeréseként Lotfi Zadeh számos hazai és nemzetközi díjat kapott. Ezek közé tartoznak a választások az Egyesült Államok tagjaként. Nemzeti mérnöki akadémia; a finn Tudományos Akadémia, a Lengyel Tudományos Akadémia, a Koreai Tudományos Akadémia & technológiai, A Bolgár Tudományos Akadémia, a nemzetközi Rendszertudományi Akadémia és az Azerbajdzsán Nemzeti Tudományos Akadémia külföldi tagja. Tagja volt az IEEE-nek, az American Association for the Advancement of Science-nek, Association for Computing Machinery-nek, Association for the Advancement of Artificial Intelligence-nek és a nemzetközi Fuzzy Systems Association-nek.
megkapta az IEEE oktatási érmet, az IEEE Richard W. Hamming Medal, IEEE Millennium Medal, IEEE Medal of Honor, ASME Rufus Oldenburger Medal, a Cseh Tudományos Akadémia B. Bolzano Medal, A Kampe de Feriet Medal, az American Automatic Control Council, Richard E. Bellman Control Heritage Award, a Grigore Moisil-díj, a Honda-díj, az Okawa-díj, az AIM Information Science Award, a japán Fuzzy elméleti Társaság puha Tudományos hozzájárulási Emlékdíja, az ACM Allen Newell-díj, A Norbert Wiener-díj és a J. P. Az IEEE Systems, Man and Cybernetics Society wohl Career Achievement díja, Civitate Honoris Causa a Budapesti Műszaki MŰSZAKI Intézettől, a Fuzzy-Set menedzsment és gazdaság Nemzetközi Szövetségének V. Kaufmann-díja, a Lengyel Tudományos Akadémia Nicolaus Copernicus medálja, J. Keith Brimacombe IPMM-díj, az Egleston-érem, a Philadelphiai Franklin Intézet Benjamin Franklin-Éreme, a puha Számítástechnika Fejlesztéséért Alapítvány Éremje, az Azerbajdzsán Köztársaság elnökének barátság rendje, a transzdiszciplináris díj és a design and Process Sciences Társaság Éremje, számos más díj, valamint 25 tiszteletbeli doktori fokozat. Zadeh bekerült A Szilícium-völgy mérnöki Hírességek Csarnokába, A Heinz Nixdorf múzeumok Fórumának Hírességek falába és az AI Hírességek Csarnokába. 2013-ban Zadeh professzor megkapta a BBVA Foundation ‘Frontiers of Knowledge Award’ díját a fuzzy logika feltalálásáért és fejlesztéséért.
2011-ben Lotfi Zadeh meghívott retrospektívával járult hozzá “életem és munkám” címmel az Applied Computational Math (vol. 10, no. 1, pp 4-9). A retrospektíva áttekintést nyújt korai életéről és hátteréről. Lotfi született február 4, 1921, Baku, Azerbajdzsán fővárosa, ahol apja dolgozott külföldi tudósítója Irán vezető újság. Azerbajdzsán, Irán északi határán, 1918-ban a Szovjetunió köztársaságává vált.
Lotfi úgy jellemezte a családját, mint akik jól jártak Bakuban, és az ottani életét és korai iskolázottságát is kiválónak nevezte. A Szovjetunióban bekövetkezett változások miatt a Zadeh család 1931-ben Teheránba költözött, és Lotfi, akinek érdekei már arra összpontosítottak, hogy végül mérnök legyen, felkészült arra, hogy sikeresen versenyezzen az áhított helyért a mérnöki programban Irán magasan értékelt teheráni egyetem. Ban ben Teheran, Lotfi találkozott leendő feleségével, akkor ‘Fania’ néven ismert, de az 1946-os Zadehi házasság után minden rögzített alkalommal Fay-ként azonosították. 1942-ben villamosmérnöki diplomát szerzett, majd a world at war-ban diplomázott. Irán ekkor szövetséges csapatok szállták meg. Az építési területen végzett gyakorlati munka megerősítette Lotfi azon célját, hogy továbbtanuljon, hogy felkészülhessen a tudás határain dolgozó karrierre. Kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol sikeresen jelentkezett az MIT felvételére, 1944-ben beiratkozott M. S. jelölt. Zadeh kutatásokat végzett Ernst Guillemin professzorral, akit inspiráló tanárként ír le, és aki arra ösztönözte, hogy folytassa a Ph.D. Lotfi azonban úgy döntött, hogy beiratkozik a New York-i Columbia Egyetemre, mert-amint azt a retrospektívában kifejti-szülei Iránból költöztek oda. 1946-ban belépett Kolumbiába, Lotfi Ph.D. tanulmány Ragazzini professzor felügyelete alatt, 1949-ben doktorált. Ebben az évben meghívást kapott a Columbia ee oktató személyzetéhez is.
a retrospektívában Lotfi két határozottan pozitív eseményként írja le New Yorkba költözését és azt a döntést, hogy 1946 márciusában Fay-vel összeházasodnak. Lotfi házassága Fay-vel 2017-ig tartott, amikor néhány hónappal előtte meghalt. Fay gyönyörű nő volt, Lotfi pedig egy életnagyságú olajportrét rendelt róla, amelyet később bemutatott a Berkeley-i Kari Klubnak, ahol nyilvános kiállításon lóg. Lotfi is volt egy egész életen át tartó hobbi fotózás szakosodott portrék kiváló mérnökök, tudósok és oktatók. Ezeknek a fotóknak a megjelenítése, gyakran a klubba szerelve, rendszeresen örömmel fogadta a látogatókat a Berkeley campus évszázados nevezetességén.
Fay-nek és Lotfi-nak két gyermeke született, egy lánya, Stella (aki 2006-ban halt meg) és egy túlélő fia, Norman, aki megváltoztatta vezetéknevének helyesírását Zada-ra.
Gyászjelentés, New York Times
Richard S. Muller
Stuart Russell
Pravin Varaiya
2017