a visszatérő migráció hatása a nem migránsok bérére és foglalkoztatására
CID Kar munkadokumentum. 330
Ricardo Hausmann és Ljubica Nedelkoska
2017.január
kutatási tájékoztató
háttér
az elmúlt évtizedekben a fejlődő országokból a fejlett országokba történő migrációt gyakran agyelszívásnak tekintették, mivel a tehetséges munkavállalókat versenylehetőségek hiánya miatt kényszerítették ki hazájukból. A lakosság, amely elhagyta ezeket az országokat, és a világ gazdaságilag fejlettebb részein telepedett le, idővel pénzügyi tőkét szerzett és szociális hálózatokat épített ki a fogadó országokban. Ezért, miközben a hazai országok még mindig szenvedtek a know-how szűkösségétől, lakosságuk jelentős része aktívan részt vett a termelékenyebb gazdaságokban. Úgy tűnik, hogy a migráció révén a fejlődő országok váratlanul jelentős humán-és pénzügyi tőkehálózatokat hoztak létre külföldön.
de vajon ezek a külföldi hálózatok visszaadják-e a know-how-t a saját országukba? Kiderült, hogy ugyanazok az okok, amelyek elsősorban a gazdasági migrációt indukálták, gyakran megnehezítik a migránsok későbbi részvételét. Mi történne azonban, ha ezeknek a diaszpóráknak a nagy részét arra kényszerítenék, hogy visszatérjenek hazájukba – ez know-how átadáshoz vezetne? Tanulmányunk egy ilyen hirtelen visszatérő migrációs hullám hatását vizsgálja Görögország és Albánia között.
kutatási betekintés
a kommunista rezsim bukása Albániában az 1990-es évek elején tömeges kivándorlást eredményezett a következő évtizedig. Ma az albán születésű lakosság körülbelül egyharmada Albánián kívül lakik, amelynek mintegy 40% – a (mintegy 600 000 Albán) 2009-ben Görögországban lakott. Ebben az évben azonban a görög gazdasági helyzet romlani kezdett. A legnagyobb kisebbségi csoportot alkotó albánok különösen érintettek – míg a görög állampolgárok munkanélküliségi rátája elérte a 27% – ot, az albán állampolgárok aránya elérte a 40% – ot. Ez ösztönözte a visszatérő migrációs hullámot, amely Albánia munkaerejét 5% – kal növelte 2011 és 2014 között. A Mainstream közgazdasági elmélet azt jósolja, hogy az otthoni munkaerőpiac ilyen sokkja növeli a munkanélküliségi rátát és lenyomja az otthoni átlagbéreket. Ez az érvelés abban a feltételezésben gyökerezik, hogy a visszatérő migránsok ugyanolyan képességekkel rendelkeznek, mint a hazai lakosság, ezért felcserélhetők. Fő megállapításaink nem erre utalnak. Megállapítottuk, hogy azokban a régiókban, ahol a migránsok visszatértek, az alacsonyan képzett albánok (nem migránsok) bére nőtt, míg a képzett albánok maradtak nagyobb valószínűséggel találtak munkát, ahol a migránsok nagyobb része visszatért.
mi okozza ezeket a hatásokat a foglalkoztatásra és a bérekre? Megfigyeltük, hogy a visszatérő migránsok jelentősen vállalkozói szelleműek, és körülbelül háromszor nagyobb valószínűséggel alkalmaznak másokat, mint a nem migránsokat. Ez azt jelenti, hogy a visszatérő migránsok nem annyira a meglévő munkahelyekre támaszkodnak, mint inkább a saját munkahelyteremtésre. Sőt, amellett, hogy munkahelyeket teremtenek maguknak, munkahelyeket teremtenek mások számára is, különösen Albánia nagy mezőgazdasági ágazatában. Itt a visszatérő migránsok technológiailag fejlett ötleteket hoznak létre, és olyan exportlehetőségeket teremtenek, amelyek magasabb jövedelmet eredményeznek.
bár ezek a megállapítások optimizmusra ösztönöznek, a visszatérő migráció költségeinek és előnyeinek teljesebb elemzése óvatosságot igényel. A visszatérő migráció nemcsak előnyöket hozott a nem migránsok számára, hanem veszteségeket is okozott. 2008-ban az Albániába irányuló átutalások a GDP 11% – át tették ki, majd a GDP 8,5% – ára csökkentek 2014-ben. Összehasonlítottuk a nem migránsoknak a visszatérő migrációból származó nyereségét a bérek növekedése és a foglalkoztatás szempontjából az alacsonyabb átutalásokból eredő veszteségekkel. A nyereségre vonatkozó becsléseink a feltételezésektől függően 0,6 és 1 között változnak.A GDP 5% – A évente, az átutalások éves veszteségének 38-94% – át ellensúlyozva. Ez azt sugallja, hogy legalábbis rövid távon a visszatérő migráció nyeresége nem volt nagyobb, mint az általa okozott veszteség.
politikai következmények
a gazdaságelmélettel ellentétben a visszatérő migráció nem csökkentette a béreket és nem csökkentette a nem migránsok foglalkoztatási esélyeit. Valójában a bérekre és a foglalkoztatásra gyakorolt összesített hatások pozitívak, ami azt sugallja, hogy a visszatérő migránsok kiegészítik, nem pedig helyettesítik a nem migránsokat a munkaerőpiacon.
ez arra utal, hogy a diaszpórával való produktív együttműködés lehetőségei valósak és jelentősek, és hogy a kormányoknak nyitottnak kell maradniuk a migráns közösségeik felé, és kapcsolatban kell állniuk velük.
a politikai döntéshozók úgy gondolhatnak diaszpórájukra, mint a know-how és a tőke potenciális forrásaira, amelyeket mozgósíthatnak. A diaszpórákkal való aktív együttműködésre tervezett programok, amelyek segítenek a kormányoknak megismerni a diaszpóra fejlettségi szintjét, szakmai érdekeit és igényeit, ésszerű politikáknak tűnnek a diaszpóra elkötelezettségének megkezdéséhez. Ezek a megállapítások azonban nem azt sugallják, hogy a kormányoknak olyan programokba kellene befektetniük, amelyek ösztönzik a visszatérési migrációt, például visszatérési támogatásokba. Ha Görögország gazdasági állapota nem romlott volna, sok visszatérő migráns és családjuk valószínűleg jobban járt volna, legalábbis gazdaságilag Görögországban. Ezen túlmenően egyes anyaországokban a vállalkozói környezet objektíve nehéz lehet, ami kevéssé teszi lehetővé a visszatérő migránsok készségeinek visszatérését.