Gardner több intelligencia elmélete

írta: Michele Marenus, megjelent június 09, 2020

a többszörös intelligencia elméletét először Howard Gardner vetette fel 1983-as “elme keretei” című könyvében, ahol kibővíti az intelligencia meghatározását és felvázolja az intellektuális kompetenciák több különböző típusát.

Gardner nyolc felvételi kritériumot dolgozott ki, miközben értékelte az egyes “jelölt” intelligenciákat, amelyek különféle tudományos tudományágakon alapultak.

azt írja, hogy mindannyian rendelkezhetünk ezekkel az intelligenciákkal, de ezeknek az intelligenciáknak a profilja a genetika vagy a tapasztalat alapján külön-külön eltérhet.

Gardner az intelligenciát “biopszichológiai potenciálként határozza meg olyan információk feldolgozására, amelyek kulturális környezetben aktiválhatók problémák megoldására vagy olyan termékek létrehozására, amelyek értékesek egy kultúrában” (Gardner, 2000, 28.o.).

1 A nyelvi intelligencia (“Word smart”)

a nyelvi intelligencia Howard Gardner többszörös intelligencia elméletének része, amely a beszélt és írott nyelv iránti érzékenységgel, a nyelvek megtanulásának képességével és a nyelv bizonyos célok elérésére való képességével foglalkozik.

a nyelvi intelligenciával rendelkező emberek, mint William Shakespeare és Oprah Winfrey, képesek elemezni az információkat, és szóbeli és írásbeli nyelvű termékeket, például beszédeket, könyveket és emlékeztetőket készítenek.

lehetséges pályaválasztás

karrier a nyelvi intelligenciával uralhatod:

ügyvéd

előadó / házigazda

szerző

újságíró

kurátor

2 logikai-matematikai intelligencia (“szám/érvelés intelligens”)

a logikai-matematikai intelligencia a problémák logikai elemzésének, matematikai műveletek végrehajtásának és a kérdések tudományos vizsgálatának képességét jelenti.

a logikai-matematikai intelligenciával rendelkező emberek, mint Albert Einstein és Bill Gates, képesek egyenleteket és bizonyítékokat kidolgozni, számításokat végezni és absztrakt problémákat megoldani.

lehetséges pályaválasztás

karrier a logikai-matematikai intelligenciával uralhatod:

matematikus

könyvelő

statisztikus

tudós

számítógépes elemző

3 térbeli intelligencia (“picture smart”)

a térbeli intelligencia képes felismerni és manipulálni a széles tér mintáit (amelyeket például a navigátorok és a pilóták használnak), valamint a szűkebb területek mintáit, például a szobrászok, sebészek, sakkozók, grafikusok vagy építészek számára fontos mintákat.

a térbeli intelligenciával rendelkező emberek, mint Frank Lloyd Wright és Amelia Earhart, képesek felismerni és manipulálni a nagyméretű és finomszemcsés térbeli képeket.

lehetséges pályaválasztás

karrier a térbeli intelligenciával uralhatod:

pilóta

sebész

építész

grafikus

belsőépítész

4 testi-kinesztetikus intelligencia (“body smart”)

a testi kinesztetikus intelligencia az a lehetőség, hogy az ember egész testét vagy testrészeit (például a kezét vagy a száját) problémák megoldására vagy divattermékekre használja.

a testi-kinesztetikus intelligenciával rendelkező emberek, mint például Michael Jordan és Simone Biles, képesek arra, hogy saját testüket használják termékek létrehozására, készségek elvégzésére vagy problémák megoldására az elme–test egyesülésen keresztül.

lehetséges pályaválasztás

karrier a testi-kinesztetikus intelligenciáddal uralhatod:

táncos

sportoló

sebész

szerelő

Asztalos

gyógytornász

5 zenei intelligencia (“music smart”)

a zenei intelligencia a zenei minták előadásában, összetételében és értékelésében való készségre utal.

a zenei intelligenciával rendelkező emberek, mint Beethoven és Ed Sheeran, képesek felismerni és létrehozni a zenei hangmagasságot, ritmust, hangszínt és hangot.

lehetséges pályaválasztás

karrier a zenei intelligenciáddal uralhatod:

énekes

zeneszerző

DJ

zenész

6 Az interperszonális intelligencia (“people smart”)

az interperszonális intelligencia az a képesség, hogy megértsük mások szándékait, motivációit és vágyait, és következésképpen hatékonyan dolgozzunk másokkal.

az interperszonális intelligenciával rendelkező emberek, mint például Mahatma Gandhi és Teréz anya, képesek felismerni és megérteni mások hangulatát, vágyait, motivációit és szándékait.

lehetséges pályaválasztás

karrier az interperszonális intelligenciával dominálhatsz:

tanár

pszichológus

vezető

értékesítők

PR

7 intraperszonális intelligencia (“self smart”)

intraperszonális intelligencia az a képesség, hogy megértsük magunkat, hogy hatékony munkamodellünk legyen önmagunkról-beleértve a saját vágyait, félelmeit és képességeit—, és hogy ezeket az információkat hatékonyan használjuk saját életünk szabályozásában.

az intraperszonális intelligenciával rendelkező emberek, mint Arisztotelész és Maya Angelou, képesek felismerni és megérteni saját hangulatát, vágyait, motivációit és szándékait.

ez a fajta intelligencia segíthet az embernek abban, hogy megértse, mely életcélok fontosak, és hogyan érheti el őket.

lehetséges pályaválasztás

karrier az intraperszonális intelligenciával uralhatod:

terapeuta

pszichológus

tanácsadó

vállalkozó

papság

8 naturalista intelligencia (“nature smart”)

a naturalista intelligencia magában foglalja a környezete számos fajának—a növény—és állatvilágnak-felismerését és osztályozását.

a naturalista intelligenciával rendelkező emberek, mint Charles Darwin és Jane Goddall, képesek azonosítani és megkülönböztetni a természeti világban található különböző növényeket, állatokat és időjárási képződményeket.

lehetséges pályaválasztás

karrier a természettudós intelligenciájával uralhatja:

Botanikus

biológus

csillagász

meteorológus

geológus

kritikai értékelés

a legtöbb ellenállás több intelligencia elmélet jött kognitív pszichológusok és pszichometrikusok. Kognitív pszichológusok, mint pl Waterhouse (2006) azt állította, hogy nincs empirikus bizonyíték a többszörös intelligencia elméletének érvényességére.

a Pszichometrikusok vagy a tesztelésben részt vevő pszichológusok azzal érvelnek, hogy az intelligencia tesztek támogatják az egyetlen általános intelligencia, a “g” fogalmát, nem pedig a nyolc különálló kompetenciát (Gottfredson, 2004). Más kutatások szerint ezek a Gardner intelligenciák a “g” faktor második vagy harmadik helyére kerülnek (Visser, Ashton, & Vernon, 2006).

néhány válasz erre a kritikára azt is tartalmazza, hogy a többszörös intelligencia elmélet nem vitatja a “g” tényező létezését; azt javasolja, hogy egyenlő legyen a többi intelligenciával együtt. Sok kritikus figyelmen kívül hagyja a Gardner által meghatározott felvételi kritériumokat.

ezeket a kritériumokat erősen alátámasztják többek között a pszichológia, a biológia, az idegtudomány empirikus bizonyítékai. Gardner elismeri, hogy a hagyományos pszichológusok érvényesek voltak, kritizálja az intelligenciák operatív definícióinak hiányát, vagyis a különböző kompetenciák mérésének és tesztelésének kitalálását (Davis et al., 2011).

Gardner meglepődve tapasztalta, hogy a többszörös intelligencia elméletét a legszélesebb körben használják oktatási kontextusokban. Ezt az elméletet az akadémiai pszichológusok kihívására fejlesztette ki, ezért nem nyújtott be sok oktatási javaslatot. Ezért a tanárok és a pedagógusok képesek voltak az elméletet alkalmazni és alkalmazni, ahogy jónak látták.

mivel népszerűségre tett szert ezen a területen, Gardner fenntartotta, hogy a gyakorlóknak meg kell határozniuk az elmélet legjobb felhasználását az osztálytermekben. Gyakran elutasította a több intelligencia elméletet alkalmazó tanterv-fejlesztés támogatásának lehetőségeit, úgy döntött, hogy legfeljebb csak visszajelzést ad (Gardner, 2011).

a legtöbb kritika azoktól származik, akiket eltávolítottak az osztályteremből, például újságíróktól és akadémikusoktól. A pedagógusok általában nem kötődnek ugyanazon bizonyítékokhoz, és kevésbé foglalkoznak az absztrakt következetlenségekkel, ami lehetővé tette számukra, hogy alkalmazzák a diákjaikkal, és hagyják, hogy az eredmények önmagukért beszéljenek (Armstrong, 2019).

következmények a tanuláshoz

a többszörös intelligencia elméletének legfontosabb oktatási következményei az individualizáció és a pluralizáció révén foglalhatók össze. Az individuáció azt állítja, hogy mivel minden ember különbözik a másiktól, nincs logikus ok arra, hogy a tanulókat azonos módon tanítsák és értékeljék.

az egyénre szabott oktatást általában a gazdagok és mások számára tartották fenn, akik megengedhetik maguknak, hogy oktatókat alkalmazzanak az egyes hallgatók igényeinek kielégítésére.

a technológia lehetővé tette, hogy több ember hozzáférjen a különböző tanításokhoz és értékelésekhez az igényeiktől függően. A pluralizáció, az az elképzelés, hogy a témákat és készségeket egynél több módon kell tanítani, aktiválja az egyén többszörös intelligenciáját.

a tanulás különböző tevékenységeinek és megközelítéseinek bemutatása segít elérni az összes hallgatót, és arra ösztönzi őket, hogy képesek legyenek különböző nézőpontokból gondolkodni a témákról, elmélyítve a témával kapcsolatos ismereteiket (Gardner, 2011b).

a többszörös intelligencia elméletével kapcsolatos általános tévhit az, hogy szinonimája a tanulási stílusoknak. Gardner azt állítja, hogy a tanulási stílusok arra utalnak, hogy az egyén a legkényelmesebb módon közelít egy sor feladathoz és anyaghoz.

a többszörös intelligencia elmélete azt állítja, hogy mindenkinek mind a nyolc intelligenciája különböző fokú jártassággal rendelkezik, és az egyén tanulási stílusa nincs összefüggésben azokkal a területekkel, ahol a legintelligensebb.

például valaki, aki nyelvi intelligenciával rendelkezik, nem feltétlenül tanul a legjobban az írás és az olvasás során. A diákok tanulási stílusuk vagy intelligenciájuk szerinti osztályozása önmagában korlátozhatja tanulási lehetőségeiket.

a kutatások azt mutatják, hogy a diákok jobban elkötelezettek és tanulnak a legjobban, ha különböző módszereket kapnak tudásuk és készségeik bemutatására, ami szintén segít a tanároknak pontosabban felmérni a diákok tanulását (Darling-Hammond, 2010).

APA stílus hivatkozások

Armstrong, T. (2009). Több intelligencia az osztályteremben. Ascd.

Darling-Hammond, L. (2010). Teljesítmény Számít: A Magas Színvonalú Tanulást Támogató Értékelési Rendszerek. Állami Iskolatisztek Tanácsa.

Edutopia. (2013, március 8). Több intelligencia: mit mond a kutatás? https://www.edutopia.org/multiple-intelligences-research

Gardner, H. E. (2000). Intelligence reframed: több intelligencia a 21.században. Hachette UK.

Gardner, H. (2011a). Az elme keretei: a több intelligencia elmélete. Hachette Uk.

Gardner, H. (2011b). A több intelligencia elmélete: mint pszichológia, mint oktatás, mint társadalomtudomány. Cím szállított Jos ons cela Egyetem október, 29, 2011.

Gottfredson, L. S. (2004). Az iskolák és a g-faktor. Wilson Quarterly (1976-), 28(3), 35-45. Visser, B. A., Ashton, M. C., & Vernon, P. A. (2006). G-n túl: több intelligencia elmélet tesztelése. Intelligencia, 34(5), 487-502. Waterhouse, L. (2006). Elégtelen bizonyíték a többszörös intelligenciára, a Mozart-effektusra és az érzelmi intelligencia elméletekre. Oktatási pszichológus, 41(4), 247-255.

hirdetés jelentése